Kenyeret sötöttem!

Maimoni blogját nagyon szeretem, és nála láttam Anna-Mária egyszerű és nagyszerű receptjét Erdélyből, és mivel régóta piszkálja a fantáziám a kovásszal készült kenyér, hát kipróbáltam! Gyerekek, olyan fantasztikus kenyeret sütöttem, hogy büszke vagyok magamra (no meg hálás ezért a receptért)! Mindent úgy csináltam, ahogy Anna-Mária, (kivéve, hogy én csak 1 kg  sima lisztet használtam és a kovászt Maimoni leírása alapján készítettem) és már 4 napja ugyanazt a kenyeret esszük, és még mindig friss!

A kovászt (az elsőt) még élesztővel készítettem, Maimonitól másoltam ennek mikéntjét:

"Először kovászt készítettem 6-7 gramm élesztőből, 1,5 dl langyos vízzel, 10 dkg liszttel. Az élesztőgombák elszaporodásához a 25-30 fokos környezet a legmegfelelőbb, ezért a kovászt összekevertem és állni hagytam néhány órán át, meleg helyen, letakarva. Azóta már elmélyültem a szakirodalomban, és a következőket olvastam: a kovász érési ideje akkor optimális, ha sütemények készítéséhez 3-4, búzakenyerekhez 6-8, rozskenyerekhez 16-20 órán át pihentetjük". 

Nagyon örülök, mert az eddigi kenyérpróbáim nem voltak valami sikeresek. Viszont elfelejtettem a következő kenyérhez kovászt eltenni a tésztából. Kipróbálom majd azt a kovászreceptet, amit az ottani bejegyzéseknél olvastam az egyik olvasótól: liszt és víz, semmi élesztő! Nagyon izgi :-)

Ja, és egy nagy kerek jénai tálban sütöttem - ezt is Maimoninál olvastam, - és ha kiolajozom a formát, nem fog beleragadni a kenyér!

Próbáljátok ki Ti is, a dagasztás nem nagy munka, a pihentetés ami időigényes, de megéri, hogy utána napokig finom adalékmentes kenyered legyen!

Képet is fogok feltenni a kenyérkémről, amint sikerül visszaszereznem a fényképezőt, mert kölcsönbe ment :-)

Húsos pite receptje, pótlólag!

A már leírt vajas tésztához íme egy jó kis recept, amit még a húsutáló lányom is megeszik:

1 kg darált húsi (csirkéből a legfinomabb, v. pulykából)

2 db leveskocka  1/2 l vízben felfőzve (zöldség-, csirke-, tyúkhús kocka)

3 közepes fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

1-2 kiskanál liszt

petrezselyem (elhagyható)

só, bors, pici olaj

1 tojás a megkenéshez.

Ez a recept az eredetihez képest átalakításokon ment keresztül, mert nekünk így lett ízletesebb. A későbbiekben Te magad is kitapasztalhatod a saját ízlésednek megfelelő arányokat, nekünk a fenti vált be!

A pici olajon üvegesre párolom az apróra vágott hagymát, bele teszem a zúzott fokhagymát is, ebbe beleforgatom a darált husit, sózom, borsozom. A fél liter vízben felfőzött leveskockát is (bár én már csak hozzádobom a húsihoz, és erre öntök fél liter vizet :-)) hozzáöntöm és jól összefőzöm. Pár perc alatt megpuhul a husi, kb. 2 kiskanálnyi liszttel - amit kevés vízzel csomómentesre kikeverek - behabarom, hogy jó sűrű legyen a szaftja. Ekkor félrehúzom a tűzről és elkészítem a vajas tésztát.

Ennek a tésztának a kétharmadával kell kibélelni egy közepes méretű tepsit úgy, hogy a széleit is fedje a tészta, vagyis legyen pereme. Ebbe terítem a husis ragut, szórok a tetejére petrezselymet (már ha van), és ráterítem a maradék tésztát, amit kb. ekkorára kinyújtottam. A széleit összecsipkedem a tésztának az illeszkedésnél, és megkenem felvert tojással, valamint megszurkálom, hogy a keletkező gőztől ne repedjen szét a tészta. 

220 fokos sütőben kb. 50 perc alatt megsül. A tészta ropogós a ragu nagyon finom, a kettő együtt pedig....hmmm!

Jó étvágyat hozzá!

 

Ígérem,

hogy az ünnepek után behozom az itteni lemaradásom. Megírom Norononak a husis receptet, sok minden mást, csak most leköt a másik blog, a sok varrásrendelés, a család és a Karácsony! A Nagy Ünnepi Roham után lesz időm megint itt (is) lenni!

Mindenkinek Békés Karácsonyt, szeretetteljes ünnepet kívánok!

Megint beugrott valami!

Úgy gondoltam, jó lesz ide. A legegyszerűbb vajastészta-alaprecept. Ha sót raksz hozzá, sós lesz - ha cukrot, akkor.....?

Sóshoz: egy kocka vaj (a 25 dekás), 

             4 bögre liszt, 

             kiskanálnyi só,  

             hideg víz. 

Édeshez: egy kocka vaj, 

             3 bögre liszt,  

             1 bögre cukor, 

             kevés tej.

Én géppel keverem ki, mert nem akarom, hogy a kezemtől felmelegedjenek a hozzávalók, akkor már nem lesz olyan omlós (szerintem legalábbis), és jó, ha minden hideg. Az lényeges. Persze kézzel is jó, csak gyorsan kell vele dolgozni. A vajat elmorzsolni a liszttel, folyadékkal, aztán összegyúrni. 

A gép 1-2 perc alatt ezt elintézi, tökéletes golyót kerget a tálban. Nekem már csak össze kell hoznom ezt a golyót a többi jelölttel. Szegény Nagyanyó, de sokat gyúrt az öreg kezeivel :-) Milyen könnyű is nekem!

Legközelebb leírom az ebből a tésztából készült csirkehusis nemjuteszembe nevű étket, amit a gyerekeim annyira imádnak. Gyorsan kész van, és gyakran kell sütnöm, de még a kisebbik tinédzser lánykám is el tudja készíteni. És a nagy is megeszi, pedig utálja a húst!

Pici ötletek

-Páratlan zokniból portörlő
-régi kanálból ruhafogas, ha egy darab lécre rögzíted nyelénél fogva függőlegesen, a nyele lógjon lefelé (két kis csavarral jó felfúrni)
-sörös kupakból lábtörlő (recés szélével felfelé fektetve és egy kis szeggel rákalapálva egy darab fára jó kis sárkaparó lesz belőle, sok kupak kell hozzá, sör ivók hajrá!)
-dobozos sör nyitófüle is újrahasznosítható, képakasztónak tökéletes (pl. egy gipszkeretbe beleöntve, textilkép hátára varrva, stb.)
-evőpálcikával szoktam varráskor a sarkokat "kitolni", miután kifordítottam az "elkövetésem", tökéletesen bevált.

Mielőtt elfelejtem....a fél pár zoknik utóélete

gyorsan leírom, mert mire idejutok addigra minden "kiesik", amit erre a blogra szánok.

Szóval, az úgy szokott leni minálunk, hogy a három nagy gyerkőc folyton keveri a zokniját. Egymáséit, néha nem véletlenül. Liza lányom lenyúlja a nővéréét, Kriszti pedig hajlamos felemás zokniban rohangászni, kitudjamiért?!

Nos, egy idő után itt maradnak a fél pár, gazdátlanok, a lyukasakat nem is említem.

Ami a lényeg, hogy remekül bevált portörlésre, takarításra, akár ablakpucolásra is az elárvult, likas fuszekli. (Viccesen nézek ki, amikor kesztyűként felhúzva két különböző fél-fél pár zoknival "simogatom" a tisztítandót. Utána úgyis kukába kerülnek).

Tea készítés gyógynövényekből

Nem mindegy hogyan készül. Mert van a 

forrázat: forró vízzel leöntjük a növényt, lefedve állni hagyjuk 10 percig, leszűrjük és fogyasztható.

főzet: amikor is pár percig főzzük a kemény termést, durva szárú növényi részeket.

áztatás: hő hatásának nem lehet kitenni pl. a csipkebogyót, mert a benne lévő C-vitamin 60 Celsius fokon tönkremegy. A bogyót áztatni kell langyos vízben néhány órát, majd leszűrni, és fel lehet melegíteni kellemes hőfokúra. Én pl. egy jó maréknyit este beledobok egy 2 literes lábasba, rá a langyos víz - előzőleg felforraltam, lehűtöttem - reggelre kész a csipkebogyó tea.

Általában 1-2 teáskanálnyi teanövényt teszünk kb. 2 dl-nyi vízhez.

Nos, ennyi az alap, ami fontos lehet a gyógytea-készítés közben.

Jól jöhet néhány olyan recept, amihez már ott lehet a polcodon a hozzávaló. Vagy könnyen beszerezheted a közeli bolt polcáról. 

Néhány mi-mire-való ötlet: 

A kamillát mindenki ismeri. Forrázatként fogyasztjuk, inhalálunk vele, borogatásként is remek - gyulladáscsökkentő.

Zsályáról már írtam. Nem csak az emésztést segíti, hanem erős gyulladásgátló hatóanyagai vannak. Öblögetésre szuper, pl. torok-, fogínygyulladásnál. De jó hatása van a felfázásos nyavalyáknál is. 

Rozmaring: idegerősítő tea készíthető belőle. Segíti az emésztést is.

Levendula: nem csak az illata kellemes. Nyugtató hatású, alvás-segítő, görcsoldó, emésztést fokozó teája van.

Majoránna: puffadás ellen, gyomor- és bélhurutnál.

Édeskömény: a babások ismerik, már akinek hasfájós gyerekkel volt dolga. Görcsös hasi panaszokat orvosolja. Vizelethajtó hatású is.

Kakukkfű: görcsoldó, gyulladáscsökkentő, köptető hatású. Felső légúti panaszok esetén nagyon jó a teája. Ki gondolná?

Gyömbér: gyomornyugtató - pl. gyomorideg esetén, terhességi émelygésnél. Élénkíti a vérkeringést, emésztést.

Galagonya: szabályozza a vérnyomást nyugtató hatása révén, görcsoldó.

Menta: ez is fertőtlenítő hatású, görcsoldó (gyomor- bél- epebántalmak ellen), megfázásos időben toroköblögetőként. Nem szabad viszont huzamosabb ideig használni, kicsi gyerekeknek pedig egyáltalán nem adható (lejjebb írtam már róla)

Csalán: pórusösszehúzó külsőleg, belsőleg pedig vérképző, vízhajtó, és állítólag tejképződést serkentő a hatása. Teaként jó még reumára is. De az íze....Talán ezért menekül néhány kártevő  a kertből. Csalánkivonatot használok permetezés helyett, ill. permetszer helyett.

Citromfű: a kedvenckém. Nyugtató hatása révén nekem sokat segített a pánikbetegségemben. Már az illata is felvidít. Nem beszélve a vírusölő, immunrendszer erősítő képességéről!

Ánizsmag: köhögésnél köptető hatású.

Oregánó: ez is nyugtat, nem csak fűszer.

Ezeket mind forrázott formában készítem el.